ELVONULÁS AZ OM Á HUM LÉGZÉSSEL
A vadzsrajána indotibet tantrikus buddhizmus leglényegibb légzés gyakorlatával
Tarthang Tulku - A lélegzet ereje Om Á Hum
forrás: Hidden mind of freedom Dharma publishing
fordító: Kovács Endre
Mialatt a külső légzés táplálja a testet,
addig a belső légzés hordozza
a megvilágosodás életteli minőségét.
A légzés erőteljes szövetséges
tud lenni a szellemi úton, tudást, éberséget és feltöltődést hordozva testünkön
és tudatunkon keresztül. A légzésünk ritmusában élünk, ráhangolódva mintázatára
egy közvetlen ösvényre találunk a belső természetünk felé.
Ahhoz, hogy
méltányoljuk légzésünk erejét és potenciálját, ahhoz meg kell különböztetnünk
két fajta légzést. Az első a külső légzés, a fizikai légzésünk. Ahogy a
meditációs gyakorlat fejlődik, ez a légzés puhává és csendessé válik,
megengedve számunkra, hogy észrevegyük a második légzést, ami még finomabb.
Sima és csendes érzéssel telítetten, ez a belső légzés cirkulál az egész
létezésünkön keresztül.
A belső
légzés erőteljes változásokat okoz a test energiaközpontjain keresztül. Amikor
az energia jól áramlik ezeken a központokon keresztül, akkor jó egészségnek
örvendünk mind fizikailag mind mentálisan. Ennek a finom légzésnek az energiája
helyreállítja az egyensúlyt, csökkenti a feszültséget és a blokkokat, miközben
növeli a test és tudat integrációját.
Annak ellenére
hogy a belső légzés az átalakulás potenciáljával rendelkezik, nehéz hozzá
kapcsolódni. Amikor izgatottak vagyunk vagy feldúltak, akkor külső légzésünk
gyors és nehézkes lesz, és nem tudjuk megérezni a finomabb érzéseket a
bensőnkben. Így frusztráló lehet azzal próbálkozni, hogy teljesen mélyen
lélegezzünk. Ez a frusztráció felerősíthet érzelmeket, megtöltve a tudatot
képekkel és fogalmakkal, ami ahhoz vezet, hogy még jobban kibillenünk az
egyensúlyunkból.
A céltalan
felszínes beszéd szintén megakadályoz abban, hogy felvegyük a kapcsolatot a
belső légzésünkkel. Ha elmerülünk az ilyen beszélgetésben, akkor gondolatok és
érzelmek tódulnak fel és, egyetértünk vagy nem, véleményt formálunk és talán
még vitatkozunk is vagy még negatívabbak leszünk. Ezek az érzelmi spekulációk
elnyelik a belső légzésünk vitalitását, és lemerültség érzésével hagynak
minket.
Azért, hogy
kifejlesszük a finom légzésünk éberségét, egyszerűen csak figyeljük a fizikai
légzésünket. Vegyük észre amikor lassú és amikor gyors. Alakítsunk ki egy lassú
állandó ritmust. Az ilyen egyenletes légzés a stresszes helyzetekben stimulálni
fogja a belső légzés tápláló áramlását. Légy arra is éber hogy ez a gyengéd
légzés hogyan hat a beszédedre. Amikor majd kifejleszted a belső légzés méltánylását,
akkor majd kevesebbet fogsz beszélni, viszont mélyebb jelentéssel.
Ahogy
meditációnk mélyül, a belső légzésünk felerősödik és áthatóbb lesz. Mély
meditációban a külső légzésünk teljesen mozdulatlanná válik, és csak a lágy,
sima belső légzés működése folytatódik.
Tiszta
könnyed tudatosság ez a belső légzés, ami hordozza a megvilágosodás életteli
minőségét az egész létezésünkben.
Vizualizációs gyakorlat
szintén stimulálhatja a finom légzés egyenletes áramlását. Az ilyen gyakorlatra
egy példa az Om Á Hum mantra hangtalan belső dudolása. Amikor belélegzel belül
énekled magadban az Om-ot, miközben azt vizualizálod, hogy minden tudás
testedbe és tudatodba áramlik. Az egész univerzum összegyűlik az Om erőterében.
Amikor a lélegzetet megtartod
a testedben mondd magadban az Á hangot. Ez a szótag átalakítja az univerzum
energiáját egy nyugodt és nyitott birodalommá. Majd mikor kilélegzel csendesen
mond a Hum-ot. A Hummal a megvilágosodott energia visszaáramlik az univerzumba,
hogy kiterjessze a jótékony hatásait minden irányba. Ily módon ismételd
csendben az Om Á Hum-ot minden légzésre. Néha koncentrálhatsz a szótagokra,
néha a jelentésre, vagy pedig a légzés érzésére önmagában. Előbb utóbb ez a
három összeolvad és így a gyakorlás nem lesz többé a megvilágosodott
természetünk emlékeztetője csupán, hanem a megvilágosodás kifejeződése lesz
önmagában.
Próbáljuk
meg gyakorolni ezt a vizualizációt a nap folyamán amennyire csak tudjuk, minél
többet csinálod annál nagyobb haszna lesz. Bárhol is vagy, bármit is csinálsz,
végezheted ezt az egyszerű gyakorlatot. Ahelyett, hogy kizökkentene, megnöveli
majd a tudatosságodat a jelen pillanatban. Különösen akkor tud hatékony lenni, ha feszült vagy izgatott
vagy. Néhány pillanatot Om Á Hummal lélegezve felszabadítja a belső légzést,
hogy enyhítse a feszültséget stimuláló melegével.
Ahogy még
érzékenyebbé válsz a finom légzésed irányába, átható suttogása kommunikálni fog
a tudatoddal és szíveddel, elvezetve az ellazulásba és a mély világosságba.
Minden tapasztalatod a vibráló minőséggel fog ragyogni, és fel fogsz fedezni
egy erőteljes nyugalmat, amit kiterjeszthetsz bárkire körülötted, buzdítva a
harmóniát és az örömöt. Ez a végtelen béke és világosság mindig hozzáférhető:
megérintheted a következő légzésedben.
További Om Á Hum légzés instrukciók Nagy Mesterektől
Trangu Rinpocse
Om Á Hum
forrás: Békés nyugvás
meditációja fordító: Magyaországi Karma Kagyüpa Közösség
Mialatt a légzéssel dolgozunk,
észrevehetjük, hogy tudatunk hajlamos elsötétülni, nem képes tiszta maradni.
Ilyen esetben élesítsük ki figyelmünket. Tudatunk tisztítása érdekében
végezhetjük a„három kör gyakorlatát", amely a következő: Először beszívjuk
a levegőt (első kör), benntartjuk (második kör), majd kiengedjük (harmadik
kör). Belégzéskor az OM hangzására
gondolunk. Amikor a levegő a testünkben van, az AH-ra. Végül, ahogy a levegő elhagyja testünket, a HUM-ra. Mindhárom körnek természetesnek
és erőltetéstől mentesnek kéne lennie, és mindegyiket egyenlő hosszú ideig
végezzük. Ha ezt szükség esetén így alkalmazzuk, észrevesszük, hogy nem leszünk
sem túl zaklatottak, sem túl tompák. Ez a gyakorlat a tudatot világosan tartja,
ezért valahányszor tudatunkat zaklatottnak vagy tompának érezzük, egyszerűen
csak átválthatunk a három kör légzésére.
forrás:108 lényegi tanítás a Vadzsrajána ösvényén
fordító: Móri György Lajos
Az OM, AH, HUNG Vadzsra recitáció, első rész
Mit fejeznek ki az OM, AH,
HUNG szótagok? Az OM szótag a forma vadzsráját fejezi ki, a jelenségek és az
üresség egységét. Az AH szótag a beszéd vadzsráját fejezi ki, a hang és az
üresség egységét. A HUNG szótag a tudat vadzsráját fejezi ki, a tiszta éberség
és az üresség egységét. Ezeket nevezzük „a három titkosnak”.
Amikor az
érzékelt formákhoz nem ragaszkodunk, az a megjelenés és üresség egysége. A
formák továbbra is megjelennek és láthatók, mégsem ragaszkodunk a valóságukhoz.
Amikor az érzékelt hangokhoz nem ragaszkodunk, az a hang és az üresség egysége.
A hangok továbbra is hallhatók, mégsem ragaszkodunk a valóságukhoz.
Ha a tudat
sem a látványt, sem a hangokat nem ragadja meg, akkor az éberség és az üresség
egységében természetes módon fog pihenni, és így a felmerülő gondolatokat sem
ragadja meg. A három vadzsra benne foglaltatik a tudat vadzsrájában.
Így az OM, AH, HUNG szótagok
minden Istenség homlokát, torkát és a szívét jelölik. Miközben az Iste-
nek számtalan alakban jelennek
meg, a testük, beszédük és tudatuk lényege ugyanaz.
OM, AH, HUNG Vadzsra recitáció, második rész
Az emberek néha megkérdik:
„Egyek vagyunk, vagy ugyanolyanok?” Nos, egyik sem. „Egy tér létezik, vagy a
különböző terek ugyanolyanok?” A tér se nem egy, se nem ugyanolyan, és így van
ez a tudat természetével is. Ha megpróbáljuk azokat egynek vagy ugyanolyannak
felcímkézve rájönni erre, az csak egy újabb gondolati megkötést eredményezne.
Hasonlóképpen
nincs sem egy, sem számos Buddha sem. Nem lehet azt mondani, hogy csak egy van,
mivel számtalan Buddha van, mégsem mondható, hogy sok van, mivel a lényegiségük
egyedül az üresség és együttérzés, mint a tér esetében. Így ne ragadj le annál,
hogy valamiből egy van, vagy több. Bármi, ami megjelenik a természeténél fogva,
az üres, mint a szivárvány az égen. Nélkülözik az önmagukban rejlő létezést,
mivel összetettek és így mulandók. Az összes lény tudatának természete mindig
olyan marad, mint a tér, nem összetett. Miközben a testük sokféleképpen jelenik
meg, minden lény tudatának azonos a lényegisége.
Csak egy olyan dolog van, amit
a „tudatnak” hívunk, éppúgy, mint csak egy dolog van, amit „víznek” hívunk,
habár a víz különböző módon óceánként, folyóként, esőként, cseppként stb.
jelenik meg. Ha mindenki az OM, AH, HUNG recitációt gyakorolná, akkor a
tudatosságuk lényege megegyezne – a legkisebb minőségi vagy méretbeli különbség
nélkül.
Az OM, AH, HUNG Vadzsra recitáció tényleges gyakorlata
Rendszeres meditációs ülésként
a legjobb, ha hajnalban végzed ezt a gyakorlatot, de valójában egész nap
gyakorolnod kellene. Bármikor tudod a gyakorlatot végezni, amikor lélegzel, és
mindig lélegzel, nem igaz?
Levegővétel
közben gondold, hogy „OM”. Nem kell elképzelned vagy hangosan kimondanod, csak
gondold, hogy „OM”. Amikor a szél eléri a köldöködet, gondold: „AH”, és amikor
kilélegzed a szelet, gondold: „HUNG”.
A fő
hangsúly az AH-n van, a köldöknél. Az AH rendelkezik a tűz és a hő
természetével. Amikor belélegzed a szelet, képzeld, hogy a szél beleolvad a
köldöködnél az AH-ba. A szél legjava bent marad, és mindig az elhasználódott
levegőt lélegzed ki.
Szabályos
meditációs üléseken, amikor belélegzel, gondold azt, hogy a felső szeleket
lefelé nyomod, és ezzel egy időben a végbélnyílás óvatos összehúzásával felfelé
húzod az alsó szeleket. A felső és alsó szelek ezen egysége egy tojás alakú
gömböt formál a köldökcsakránál. Tartsd bent rövid időre a lélegzetet, és figyeld
meg a tudat természetét.
Ne tartsd vissza a szelet túl
sokáig, csak ameddig kényelmes. Lélegezz ki, és gondold „HUNG”. Napi
tevékenységed során nincs szükség arra, hogy benn tartsd a lélegzetet, csak
lélegezz természetesen és gondold
„OM AH HUNG”. A fő hangsúly
mindig a tűzön van, a köldöknél, és végül melegség fog megjelenni. Ez
a melegség valójában már ott
van, de a hétköznapi lények nem ismerik fel.
Ez a
gyakorlat egy kiváló módszer arra, hogy fenntartsd a tudatosságot, és arra,
hogy egyesítsd a tudatot a szelekkel. Ha hiányzik belőlünk a tudatosság, akkor
a tudat és szelek külön utakon járnak, és így becsapjuk magunkat.
OM, AH, HUNG Vadzsra recitáció
Testünk csakrái közül a
köldökcsakra a legfontosabb. Az emberi testünk először a köldökből alakult ki, amivel
az édesanyánkhoz kapcsolódtunk. A köldökcsakra a testben található összes szél
fenséges helye, különösen annak a szélnek, ami a tűzelemhez tartozik.
A tűz a
köldöknél Vadzsrajogini, amivel mindenki rendelkezik, csak a lények nem ismerik
fel. A köldökcsakra a legszilárdabb, legmegalapozottabb csakra, ezért tanácsos,
hogy minden vizualizációt a köldökcsakrához irányítsunk. A köldökcsakrára
koncentrálva a szelek lefelé mozognak és így a tudat lenyugszik.
Néha a
szívcsakrára történő vizualizáláskor az abba belépő szelek érzelmi
egyensúlyhiányhoz és tudati ingatagsághoz vezethetnek. Így tehát biztosabb a
köldökcsakrára koncentrálni.
Amikor meditálsz, csak pihenj
és tekints a tudatod természetére. Lesz egy időköz, amikor a gondolatok már
elmúltak és a jövőbeni gondolatok még nem merültek fel, ez az időköz teljesen
mentes mindenféle berögzüléstől. Ha felismered ezt az időszakot, egyszerűen
folytasd az abban való tartózkodást.
Nem
mondható, hogy az üresség ezen pillanata érzékelhető, vagy nem érzékelhető. De
az, aki úgy gondolja, hogy „éreztem”, pontosan az, akit fel kell ismerni. És
az, aki úgy gondolja, hogy „nem éreztem” szintén az, akit fel kell ismerni.
Maga az érzékelő az, aki mindent megteremt.
Ez az a
valaki, akit fel kell ismerned, mint a tudatod természetét. Ez a természet
kívül van megjelenésen és megszűnésen, ez mindig olyan marad, mint a tér.
Gondolatok
jönnek és mennek, így ne ragadd meg őket, de mindig szentelj figyelmet annak,
ami mindig megmarad, nem számít, hogy mi is történik.
További instrukciók a témában, a linken a szöveg végén találhatóak: http://tibetijogak.blogspot.com/p/belso-t.html
Láma Ole Nydahl
Om Á Hum
forrás: Ahogy a dolgok vannak
fordító: Lahucsky Péter
Meditáció fényen és légzésen
Kényelmesen ülünk egy
párnán vagy egy széken. Két kézfejünk ölünkben pihen, a jobb a balon,
tenyereink fölfelé néznek, hüvelykujjaink enyhén összeérnek. Hátunkat egyenesen
tartjuk, anélkül hogy merevek lennénk, állunkat pedig kissé behúzzuk.
Először lenyugtatjuk a
tudatunkat. Érezzük a formátlan levegő ki-beáramlását orrunk hegyénél, és
hagyjuk, hogy a gondolatok és hangok jöjjenek-menjenek, anélkül hogy
megragadnánk őket.
Most azért fogunk
meditálni, hogy megtapasztaljuk a tudatot, és hogy távolságot nyerjünk zavaró
érzelmeinktől, mert csak így válhatunk igazán hasznossá mások számára.
Most, mintegy fél
méterre az orrunktól áttetsző tiszta fény jelenik meg. Miközben belélegzünk, a
fény testünk középvonalán leáramlik. Ahogy lefelé halad, a tiszta fény
fokozatosan vörössé válik. Mikor a köldök alatt négyujjnyira néhány pillanatra
megáll, már teljesen vörös. Amikor természetesen kilélegzünk, a vörös fény
elindul felfelé, és egyre inkább kékké válik. Végül, fél méterre előttünk, az
áttetsző kék fény újra tisztává változik, majd újra belélegzünk.
Ahogy természetesen
lélegzünk, erőfeszítés nélkül tartjuk ezt a vizualizációt.
Ha nehezünkre esik a
színeket látni, akkor egész egyszerűen belélegzésnél gondoljunk a tiszta
fényre, amikor a köldök alatt megáll, a vörösre, és a kékre, amikor
kilélegzünk.
Kis idő elteltével
összpontosíthatunk a légzésünk rezgéseire is. Amikor belélegzünk, halljuk az OM
szótagot. Amíg a fényt a köldök alatt tartjuk, halljuk a mély AH-t. Amikor
pedig kilélegezünk, halljuk a HUNG rezgését.
Addig összpontosítunk
minderre, amíg jólesik.
SZÜNET
A meditáció végeztével
a világ újra megjelenik, de most friss és új. Azt kívánjuk, hogy minden jó, ami
így létrejött, váljon határtalanná, és áradjon ki minden lényhez. Távolítsa el
szenvedésüket, és segítse őket az egyetlen tartós örömhöz, a tudat
természetének megismeréséhez.
