Rimé Tibeti Jógák Magyarországon
„El kell vágnod teljesen minden szektarianus, elfogult érzületet,
mivel minden nézet, iskola és hagyományvonal elnevezés
és mentális konvenció alapján jött létre, hogy a tanítványokat
a megvilágosodáshoz vezesse. Fejlessz ki bizonyosságot,
hogy nem ellentmondóak, és mindegyikkel elérhetsz a valóság
természetes, születés nélküli, speciálisan megkülönböztethető
igaz természetéhez, amely minden dologban valójában létezik.”
(9. Karmapa, Vangcsug Dordzse)
A „Rimé” kifejezés két tibeti szóból áll: Ri (szektarianizmus) és Me (a nem tagadószó).
A szóösszetétel a szektarianizmus ellentéteként az egyesülés eszméjét fejezi ki. A Rimé nagyra becsüli az egyes hagyományok közötti különbségeket, és párbeszédet alakít ki a közös alapok megteremtése érdekében.
A tibeti buddhizmus jelen állapotában valamennyi buddhista tanítás alapvető egységéhez való visszatérésre, és a különböző iskolák szektarianizmusának meghaladására van szükség. Szerencsére köztünk vannak még a Rimé mozgalom élő mesterei; e mozgalom arra törekszik, hogy megalapozza, fenntartsa és ápolja a párbeszédet a különféle tradíciók között, figyelembe véve az eltérő szükségleteket és hangsúlyozva az igényt a sokféleségre. Nem arról van szó, hogy a különféle hagyományvonalak és iskolák tanításait összevegyítik, és ezt tanítják és gyakorolják, nem véve figyelembe azok önálló teljességét. Sokkal inkább arról, hogy minden hagyományt a maga jogán helyes, érvényes és fontos ösvénynek tekintenek.
A 19. század elején Tibetben, amikor a nem szektáriánus Rimé mozgalom megszületett, a négy fő irányzat, azaz a kagyü, a nyingma, a gelug és a szakja iskolák között tapasztalható konfliktusnak és elzárkózó magatartásnak köszönhetően égető szükség volt a tanítások összegyűjtésére. Ezek az iskolák többnyire gyümölcsöző kapcsolatban álltak egymással, de feszültségekre és nézeteltérésekre is tudunk példát.
Azok sorában, akik az egyetemes Rimé mozgalmat elindították, volt két nagyszerű tudós, Dzsamjang Khjence Vangpo (1820-1892) és a Nagy Dzsamgön Kongtrul (1813-1899). Jóllehet mindketten nagy mesterek voltak, száznál is több, különböző iskolákhoz tartozó tanítóval folytattak tanulmányokat.
Ma, a 21. században nem csak abban a szerencsében van részünk, hogy a Rimé hagyomány fennmaradt, hanem abban is, hogy Dzsamjang Khjence Vangpo és Dzsamgön Kongtrul inkarnációi II. Beru Khjence Rinpocse és IV. Dzsamgön Kongtrul Rinpocse személyében, azaz mint apa és fia vannak közöttünk.
„A Rimé kifejezés azt jelenti, hogy elfogulatlan vagy pártatlan. A Rimé ellenkezője, azaz az elfogultság vagy előítéletesség azt jelenti, hogy valaki saját csoportjához vagy saját tradíciójához túlságosan kötődik, míg másokkal szemben ellenérzése van. Tágabb értelemben véve, ez vonatkozhat az előítélet és elfogultság minden formájára, beleértve a nacionalizmust és rasszizmust, vagy még azt is, ha valaki saját városához vagy családjához kötődve azt gondolja, hogy azok mind közül a legjobbak. A Dharma fogalomkörére specializálva, az előítéletesség vagy szektarianizmus azt jelenti, hogy valaki elfogult saját hagyományával szemben, és idegenkedik másokétól. Természetesen a Dharma minden tanítása túlhaladja mindezt az elfogultságot, és mintegy ellenszerként hat a ragaszkodásra és idegenkedésre, azonban a Rimé tradíció, a Dzsamjang Khjence Vangpo által elindított módon, különös hangsúlyt helyezett arra, hogy ettől a fajta szektarianizmustól való mentességre van szükség, és a Tibetben akkor létező összes gyakorlási hagyományvonal tanításainak aktív népszerűsítése jellemezte. Korábban is léteztek tanítók, akik egyszerre több különböző hagyományvonal tanításait gyakorolták, de a Rimé mozgalom rendkívülisége abban rejlik, hogy követői felkutatták és összegyűjtötték az összes Tibetben még érintetlenül megmaradt átadási hagyományt, megőrizték azokat, és olyan széles körben terjesztették, amennyire csak lehetett.” (Khenpo Puntsok Namgyal)
Forrás: bkr.hu
A tibeti jóga magyarország oldalt szerkeszti:
Kovács Endre a Tibetet Segítő Társaság kuratóriumi elnöke.
„El kell vágnod teljesen minden szektarianus, elfogult érzületet,
mivel minden nézet, iskola és hagyományvonal elnevezés
és mentális konvenció alapján jött létre, hogy a tanítványokat
a megvilágosodáshoz vezesse. Fejlessz ki bizonyosságot,
hogy nem ellentmondóak, és mindegyikkel elérhetsz a valóság
természetes, születés nélküli, speciálisan megkülönböztethető
igaz természetéhez, amely minden dologban valójában létezik.”
(9. Karmapa, Vangcsug Dordzse)
A „Rimé” kifejezés két tibeti szóból áll: Ri (szektarianizmus) és Me (a nem tagadószó).
A szóösszetétel a szektarianizmus ellentéteként az egyesülés eszméjét fejezi ki. A Rimé nagyra becsüli az egyes hagyományok közötti különbségeket, és párbeszédet alakít ki a közös alapok megteremtése érdekében.
A tibeti buddhizmus jelen állapotában valamennyi buddhista tanítás alapvető egységéhez való visszatérésre, és a különböző iskolák szektarianizmusának meghaladására van szükség. Szerencsére köztünk vannak még a Rimé mozgalom élő mesterei; e mozgalom arra törekszik, hogy megalapozza, fenntartsa és ápolja a párbeszédet a különféle tradíciók között, figyelembe véve az eltérő szükségleteket és hangsúlyozva az igényt a sokféleségre. Nem arról van szó, hogy a különféle hagyományvonalak és iskolák tanításait összevegyítik, és ezt tanítják és gyakorolják, nem véve figyelembe azok önálló teljességét. Sokkal inkább arról, hogy minden hagyományt a maga jogán helyes, érvényes és fontos ösvénynek tekintenek.
A 19. század elején Tibetben, amikor a nem szektáriánus Rimé mozgalom megszületett, a négy fő irányzat, azaz a kagyü, a nyingma, a gelug és a szakja iskolák között tapasztalható konfliktusnak és elzárkózó magatartásnak köszönhetően égető szükség volt a tanítások összegyűjtésére. Ezek az iskolák többnyire gyümölcsöző kapcsolatban álltak egymással, de feszültségekre és nézeteltérésekre is tudunk példát.
Azok sorában, akik az egyetemes Rimé mozgalmat elindították, volt két nagyszerű tudós, Dzsamjang Khjence Vangpo (1820-1892) és a Nagy Dzsamgön Kongtrul (1813-1899). Jóllehet mindketten nagy mesterek voltak, száznál is több, különböző iskolákhoz tartozó tanítóval folytattak tanulmányokat.
Ma, a 21. században nem csak abban a szerencsében van részünk, hogy a Rimé hagyomány fennmaradt, hanem abban is, hogy Dzsamjang Khjence Vangpo és Dzsamgön Kongtrul inkarnációi II. Beru Khjence Rinpocse és IV. Dzsamgön Kongtrul Rinpocse személyében, azaz mint apa és fia vannak közöttünk.
„A Rimé kifejezés azt jelenti, hogy elfogulatlan vagy pártatlan. A Rimé ellenkezője, azaz az elfogultság vagy előítéletesség azt jelenti, hogy valaki saját csoportjához vagy saját tradíciójához túlságosan kötődik, míg másokkal szemben ellenérzése van. Tágabb értelemben véve, ez vonatkozhat az előítélet és elfogultság minden formájára, beleértve a nacionalizmust és rasszizmust, vagy még azt is, ha valaki saját városához vagy családjához kötődve azt gondolja, hogy azok mind közül a legjobbak. A Dharma fogalomkörére specializálva, az előítéletesség vagy szektarianizmus azt jelenti, hogy valaki elfogult saját hagyományával szemben, és idegenkedik másokétól. Természetesen a Dharma minden tanítása túlhaladja mindezt az elfogultságot, és mintegy ellenszerként hat a ragaszkodásra és idegenkedésre, azonban a Rimé tradíció, a Dzsamjang Khjence Vangpo által elindított módon, különös hangsúlyt helyezett arra, hogy ettől a fajta szektarianizmustól való mentességre van szükség, és a Tibetben akkor létező összes gyakorlási hagyományvonal tanításainak aktív népszerűsítése jellemezte. Korábban is léteztek tanítók, akik egyszerre több különböző hagyományvonal tanításait gyakorolták, de a Rimé mozgalom rendkívülisége abban rejlik, hogy követői felkutatták és összegyűjtötték az összes Tibetben még érintetlenül megmaradt átadási hagyományt, megőrizték azokat, és olyan széles körben terjesztették, amennyire csak lehetett.” (Khenpo Puntsok Namgyal)
Forrás: bkr.hu
A tibeti jóga magyarország oldalt szerkeszti:
Kovács Endre a Tibetet Segítő Társaság kuratóriumi elnöke.
A jóga általános szanszkrit értelemben „egyesülést” jelent de a tibetiben „nal dzsor” Nal- igazi, nem változó. Dzsor- megértés. Tibeti Jóga valódi jelentése „felfedezni valódi természetünket” célja, hogy a tudatunk túllépjen a gondolkodáson és ítélkezésen az ún. „elmélyedés” állapotába. Meghaladva a kényszeres reakció minták (karma)okozta sötétséget, megszabadulva a szenvedéstől és megvalósítva az itt és mostban, a tudat kettősségektől mentes mindent magába foglaló teljes tapasztalását a megvilágosodást.
A tibeti jóga és belső tűz gyakorlása Magyarországon
A tibeti jógában fizikai testgyakorlatokat, légzésgyakorlatokat és tudati módszereket alkalmaznak ,melyben az emberi testben lévő központi tudati energiatengelyre és az öt energiakerékre koncentrálnak, hogy a felfelé és lefelé áramló energiákat, szeleket melyek a kettőséget táplálják és zavarodottan áramolnak az emberben, belső bölcsesség légzéssé alakítsák. Így ezeket a belső áramlatokat a jóga gyakorlók egyre inkább a mindent magába foglaló örömként, világosságként és térként tapasztalják. Ennek a gyakorlatnak a legfontosabb eleme a belső tűz tantrikus jógája mely minden tibeti hagyomány lényegi gyakorlata. A híres Naropa Hat Jógájának alap gyakorlata és erre épül a többi megvilágosodást segítő jógagyakorlat is.
LÁMA THUBTEN JESE A BELSŐ TŰZ GYÖNYÖRE (Bódhiszattva Kiadó Sambhala Fordítóműhely 2011)
A belső tűz egy nagyon speciális és megkülönböztetett tantrikus technika. Ahogy már korábban is beszéltem róla, a régi idők lámái közül néhányan azt mondták, a kifejlesztő szakasz meditációi nem feltétlenül szükségszerűek, és kizárólag a világi realizációk elérésére alkalmasak. Bizonyos értelemben igazuk van. Természetesen csak viccelek, nincsen igazuk. De azért szeretném, ha tudnátok, mit is gondolok róla. Szerintem a beteljesítő szakasz belső tűz gyakorlata olyan, mintha egy rakétát lőnénk fel nyílegyenesen az égbe. Ez a meditáció csak a lényegre összpontosít. A kifejlesztő szakasz ehhez képest pedig olyan, mint az álmodozás.
Már korábban is említettem, a beteljesítő szakasz gyakorlatai sikerének kulcsa a belső tűzben rejlik. Ez a legtökéletesebb módszer, hogy öntudatára ébresszük a nagyon finom tudatunkat, melynek funkciója a nem-kettős bölcsesség teljességének megértése. A belső tűz meditáció legfőbb célja és abszolút eredménye, nem más, mint a beteljesítő szakasz spontánszületett nagyszerű gyönyörteljes bölcsességének tapasztalása.
Dzse Congkhapa így mondja: A belső tűz gyakorlása által könnyedén beterelheted a finom-szeleket a központi csatornába, és könnyen kifejlesztheted a négy gyönyört. Majd ebből a tapasztalásból kiindulva meditálhatsz a tisztafényen és az illuzórikus testen. A finom-szelek beterelése a központi csatornába, és a gyönyör négy szintjének kifejlesztése mind-mind a belső tűz meditáción alapulnak.
A spontánszületett bölcsesség-mahamudrát a négy gyönyör szüli. A négy gyönyör pedig a belső tűz meditáció gyümölcse. A belső tűz sikere viszont azon múlik, hogy belépnek-e a finom-szelek a központi csatornába. A teljes és tökéletes megvilágosodást e csodálatos tantrikus módszerek nélkül nem lehetne elérni.
A belső tűz egy nagyon speciális és megkülönböztetett tantrikus technika. Ahogy már korábban is beszéltem róla, a régi idők lámái közül néhányan azt mondták, a kifejlesztő szakasz meditációi nem feltétlenül szükségszerűek, és kizárólag a világi realizációk elérésére alkalmasak. Bizonyos értelemben igazuk van. Természetesen csak viccelek, nincsen igazuk. De azért szeretném, ha tudnátok, mit is gondolok róla. Szerintem a beteljesítő szakasz belső tűz gyakorlata olyan, mintha egy rakétát lőnénk fel nyílegyenesen az égbe. Ez a meditáció csak a lényegre összpontosít. A kifejlesztő szakasz ehhez képest pedig olyan, mint az álmodozás.
Már korábban is említettem, a beteljesítő szakasz gyakorlatai sikerének kulcsa a belső tűzben rejlik. Ez a legtökéletesebb módszer, hogy öntudatára ébresszük a nagyon finom tudatunkat, melynek funkciója a nem-kettős bölcsesség teljességének megértése. A belső tűz meditáció legfőbb célja és abszolút eredménye, nem más, mint a beteljesítő szakasz spontánszületett nagyszerű gyönyörteljes bölcsességének tapasztalása.
Dzse Congkhapa így mondja: A belső tűz gyakorlása által könnyedén beterelheted a finom-szeleket a központi csatornába, és könnyen kifejlesztheted a négy gyönyört. Majd ebből a tapasztalásból kiindulva meditálhatsz a tisztafényen és az illuzórikus testen. A finom-szelek beterelése a központi csatornába, és a gyönyör négy szintjének kifejlesztése mind-mind a belső tűz meditáción alapulnak.
A spontánszületett bölcsesség-mahamudrát a négy gyönyör szüli. A négy gyönyör pedig a belső tűz meditáció gyümölcse. A belső tűz sikere viszont azon múlik, hogy belépnek-e a finom-szelek a központi csatornába. A teljes és tökéletes megvilágosodást e csodálatos tantrikus módszerek nélkül nem lehetne elérni.
Kum Nye jóga
A kum-nye jóga az egyedüli olyan tibeti jóga ami nem igényel beavatást, átadást, meghatalmazást és vallásos hozzáállást. A teljes rendszert úgy állította össze Tarthang Tulku Rinpocse tibeti jóga és meditációs mester, hogy a jóga és meditáció lényegét a nyugati érdeklődők egyszerűen, rituális vallásosság nélkül sajátítsák el. A kum nye jóga gyakorlója mesterkéltség nélkül, az önbeavatás által tapasztalhatja meg saját testének, légzésének és tudatának örömteli természetét. A kum-nye jóga rávezeti a gyakorlót a tibeti tantrikus hagyomány „Nagy Teljességének” meg tapasztalására. A kum-nye jóga további előnye, hogy idősek számára is jól alkalmazható, mert fizikai gyakorlatait a kevésbé hajlékonyak is végretudják hajtani.
Kum Nye jóga gyakorlási időpontok az alábbi oldalon láthatóak:
www.kumnyejoga.hu
Kum Nye jóga gyakorlási időpontok az alábbi oldalon láthatóak:
www.kumnyejoga.hu
Jantra jóga
A tibeti jóga és belső tűz gyakorlata nem csak Naropa új átadási iskoláiban létezett, mint a kagyuban, szakjaban, gelugban amelyek egyébként a XI. századtól jelent meg Tibetben. A belső tűz gyakorlata már létezett a régi tibeti hagyomány, az úgynevezett nyingma dzogcsen átadási vonalában is, amely Guru Rinpocsének köszönhetően került Tibetbe a VII. században. Napjainkban ez a hagyomány széles körben tanítja a belső tűz sajátos tradíciójának gyakorlatát mely nem igényel előzetes istenség meditációt és előkészítőket. Ez az átadás mely Mahasziddha Humkarától származik és Guru Rinpocsén majd Vajrocsanán keresztül hagyományozodott a tibeti jógikra, ma is hozzáférhető Namkhai Norbu Rinpocse felhatalmazott jantra jóga tanítóinál.
Írott hagyománya Vairócsana, a híres fordító és dzogcsen mester VIII . századi gyökérszövegére támaszkodik, ami a legrégebbi tibeti jóga szöveg, és amelynek címe: A Nap és a Hold Egyesítése. Az alapszöveget Namkhai Norbu Rinpocse részletes magyarázatokkal látta el és a gyakorlatrendszert a 70-es évek elejétől adta át nyugati tanítványainak.
A kezdő jóga órákon való részvétel feltétele az alap jantra jóga tanfolyam elvégzése mely az alábbi gyakorlatokat tartalmazza:
Az ízületek ellazítása
Amely megszünteti a békés nyugvás (tib. sine) akadályait.
A pránát tisztító nyolc mozgás
Amely megszünteti az átható belátás (tib. lhagtong) akadályait, különösen a tompaságot, izgatottságot és szétszórtságot szünteti meg.
A csatornák kontrollálása
Amely feloldja az érzékszervek blokkjait.
A ritmikus légzés elsajátítása
Amely kifejleszti a belső tüzet elősegítő vázalégzést.
A kezdő jóga órákon való részvétel feltétele az alap jantra jóga tanfolyam elvégzése mely az alábbi gyakorlatokat tartalmazza:
Az ízületek ellazítása
Amely megszünteti a békés nyugvás (tib. sine) akadályait.
A pránát tisztító nyolc mozgás
Amely megszünteti az átható belátás (tib. lhagtong) akadályait, különösen a tompaságot, izgatottságot és szétszórtságot szünteti meg.
A csatornák kontrollálása
Amely feloldja az érzékszervek blokkjait.
A ritmikus légzés elsajátítása
Amely kifejleszti a belső tüzet elősegítő vázalégzést.
A Jantra jóga könyv magyar kiadása a közeljövőben várható.
A Jantra jóga Magyarországon Somogyvári Zsolttól, Namkahi Norbu Rinpocse által felhatalmazott jóga oktatótól sajátítható el. Az alaptanfolyamra jelentkezni az alábbi email címen lehet:
jantrajoga@gmail.com
www.dzogchen.hu
A Jantra jóga Magyarországon Somogyvári Zsolttól, Namkahi Norbu Rinpocse által felhatalmazott jóga oktatótól sajátítható el. Az alaptanfolyamra jelentkezni az alábbi email címen lehet:
jantrajoga@gmail.com
www.dzogchen.hu
Cá Lung jóga
A szakrális test felébresztése
A légzés és mozgás tibeti jógája
A légzés és mozgás tibeti jógája
A légzés ereje egészségünk megőrzésének fontos eszköze. Legújabb könyvében a buddhista tanító, Tenzin Wangyal Rinpócse ősi tibeti légzés- és mozgásgyakorlatokat mutat be. Világosan, könnyen érthető nyelven írja le a két erőteljes meditáció, a Kilenc Tisztító Légzés és a Cá Lung-gyakorlat elméletét és gyakorlatát. A könyvben és a hozzá tartozó, magyar nyelvű DVD-n bemutatott ősi módszerek energiaközpontjaink megtisztítására és megnyitására összpontosítanak, ezáltal segítenek újra felfedezni magunkban az olyan természetes emberi érzéseket, mint a szeretet, az együttérzés, az öröm vagy a lelki egyensúly. A gyakorlatok során egy adott mozgássort végezve egyszerre élesítjük tudatunkat és irányítjuk légzésünket, melynek hatására felfedezzük belső bölcsességünket és kibontakoztathatjuk képességeinket. A hazai kiadáshoz készült magyar nyelvű DVD-n a tanító instrukcióit Balogh Béla tolmácsolásában hallhatjuk.
A cá-lung jóga, Tenzin Wangyal Rinpocse tibeti bön buddhista dzogcsen mester, anya-tantra rendszeréhez tartozik. Öt fő test, légző és összpontosító gyakorlata az Öt elem és az Öt csakra működésének kiegyensúlyozását és támogatását célozza tantrikus módszerekkel, hozzásegítve a gyakorlót a nem-kettősség, a tudat természete tapasztalatához és a jó egészséghez. A gyakorlatok így megszüntetik az öt életenergia-prána külső, belső és titkos zavarait. A gyakorlatok elsajátítása és rendszeres művelése kifejleszti a tantra lényegét, hogy az összes tapasztalást gyönyörré alakítsuk át, miközben a nem-kettős tudatosságban tartózkodunk.
Vadzsratánc
A Vadzsratánc egy talajon elhelyezett színes mandalán történik, mely az egyént és azt a kiterjedést jelképezi, amelyben él. E mozgás közben végzett meditáció révén kiegyensúlyozódnak az energiák, és a gyakorló a teljes elengedettség állapotába jut. Ezt a gyakorlatrendszert Chögyal Namkhai Norbu Rinpocse az 1990-es évektõl kezdve tanítja.
A Vadzsratánc teljes rendszerének gyakorlásába való bekapcsolódás feltétele az átadáson, valamint egy Rinpocse által adott tanításon való részvétel. Átadás nélkül csak A Szamantabhadra Hat Tere nevû tánc az, amelyen részt lehet venni.
Három táncot lehet gyakorolni a közösségi vadzsra tánc tünben:
OM Á HUM tánca
VADZSRA DAL tánca
Szamantabhadra Hat Tere
A vadzsratánc csoportokról és időpontokról az alábbi weblapon található még információ: