"- A Karmapa - nem egy olyan cím, amely csak egy személyt illet meg. Minden bódhiszattvához és nagy megvalósult mesterhez tartozik. Ők mind Karmapák; ők mind a Buddha tevékenységének gyakorlói. Ezért van az, hogy amikor ezt [a mantrát] recitáljuk, képesek vagyunk áldást kapni minden Buddhától, Bodhiszattvától és nagy megvalósult mestertől."
"Így ez [a mantra] a legegyszerűbb módja annak, hogy egyszer recitálva is hatalmas mennyiségű teljes és totális áldást kapjunk.
Recitáljuk tehát néhányszor a "Karmapa csenno" mantrát." -
az egyik 17. Gyalwa Karmapa - Orgyen Trinley Dorje
Buddha sok különböző tanítást adott, és ezekből a különböző gyakorlati utakból származik a Dharma.
Ezek közül a Mahajána egy egészen különös út.
A Mahajánán belül Buddha több módszert különböztetett meg, mely módszerek mindegyikének alapja a legmagasabb bölcsesség.
A Mahajána kétféle tanításból áll: a szútrából és a tantrából.
A tantra a szútránál magasabb szintű tanítás a sajátos módszerek sokfélesége miatt.
A tantra módszereit – amelyek Vadzsrajánaként vagy Mantrajánaként is ismertek – „a célról szóló tanításoknak” nevezik.
Ahhoz, hogy megfelelően használhassuk ezeket, nagy bizalommal kell lennünk a módszerek és odaadással a tanító iránt, de az odaadás alatt nem a vak hitet kell érteni.
Ha a szútra útját kívánjuk követni, először is rengeteget kell tanulnunk. Például az Abidharmában sok tanítás van a minket körülvevő világról, az univerzum születéséről, a Madhiamakában pedig sok a filozófiai tanítás. Ezek után intellektuálisan, a logikára alapozva megvizsgáljuk a külső világot, majd megértjük a lényegét, megértjük azt, hogy ez a valóban létező világ egyszerűen nem létezik.
Ha ilyen módon mélyedünk el a tanításokban, fontos, hogy ne a tanulás hagyományos formájának tekintsük őket. A Dharma nem egyszerűen azt jelenti, hogy többet tanulunk. Itt az emberek a legmagasabb megvilágosodás elérésének szabadságát szeretnénk átélni és megszabadulni a szenvedéstől. Ez túl van a szokásos tanuláson. A Vadzsrajána nagyon közvetlen módszer, egyszerűen a Dharma nem marad kívül rajtunk, hanem tapasztalattá válik.
Sokan gondolják azt, hogy a meditálás önmagában nem elég. A meditáció tapasztalata feltétlenül szükséges, de emellett jó, ha különböző írásokat tanulmányozunk és tanulunk a Dharmáról. Fel kell ismernünk, hogy mit érhetünk el az intellektuális tanulás során. Ha az írásokat akarjuk tanulmányozni, először is túl kell jutnunk a nyelvi nehézségeken. Sőt, tudnunk kell, hogy Tibetben csak húsz-harmincévnyi tanulás után számított valaki tanultnak. Én is először hat évet töltöttem a nyelv megtanulásával, majd 18 évig tanulmányoztam az írásokat, és még mindig hosszú út áll előttem.
Ebből következik, hogyha ezt az utat akarjuk követni, akkor ez meglehetősen sokáig fog tartani. Ráadásul menetközben fennáll annak a veszélye is, hogy bár sok szót megtanulunk, kevéssé értjük meg jelentésüket, pedig a jelentés megértésére van igazán szükségünk. Igaz, meg kell tanulnunk a Dharma alapjait, de tapasztalatokat csak gyakorláson keresztül szerzünk. A rendszeres gyakorlás nagyon fontos számunkra. A gyakorláson keresztül fokozatosan egyre többet értünk meg, és a látásmód belső tapasztalattá érik.
A Tantra útjának követéséhez a bizalom, az odaadás és a tisztánlátás elengedhetetlen követelmények. Úgy kezdhetünk neki, hogy tisztának látjuk magunkat, bízunk magunkban és saját Buddha-természetünkben. Ez nem azt jelenti, hogy világi értelemben büszkék leszünk, és jobbnak látjuk magunkat másoknál. Minden lénynek Buddha-természete van. Ez azt is jelenti, hogy elég bátrak vagyunk úgy gyakorolni, hogy közben nem gondoljuk azt, hogy azok, akik nem így tesznek, egyáltalán nem rendelkeznek a gyakorlás képességével. Bíznunk kell abban, hogy a legmagasabb bölcsesség megvan bennünk és minden lényben.
A Vadzsrajána gyakorlat első feltétele tehát a saját értékeinkbe vetett bizalom. A második feltétel a három Drágakőbe vetett bizalom, a Menedék. Az első Drágakő a Buddha, ő teljesen megvilágosodott, korlátok és hibák nélküli, teljesen kifejlett tulajdonságokkal rendelkezik. A második Drágakő a tanítások, a Buddha által adott módszerek. A harmadik Drágakő a Szangha, segítőink az úton.
A Vadzsrajána gyakorlásakor bizalommal kell lennünk a három gyökér: a Láma, a Jidám és a Védelmezők iránt is. A Láma az áldás forrása, a Jidám a Sziddhik, vagyis a különleges képességek forrása, a Védelmezők pedig az aktivitás forrásai. A Láma a főgyökér, tudatának játéka a Jidám és aktivitása a Védelmező. A három gyökér elválaszthatatlan a három Drágakőtől.
Hogyan lehetséges, hogy a Vadzsrajána ösvénye a leggyorsabb út és általa egy élet alatt is el lehet érni a megvilágosodást? A Láma miatt van. A lassabb, Bodhiszattva ösvényen érdemeket – jó karmát – gyűjtünk, és különböző módszerekkel megtisztítjuk magunkat. Úgy tartják, hogy ezen az úton három végtelen hosszúságú kalpa (eon) telik el, mire megszabadulunk minden negativitástól és kifejlesztünk minden pozitívat. Ez sokáig tart, mivel a zavaró érzelmeinken alapuló cselekedeteink mindig összekeverednek, és mindig teszünk valami negatívat, ami aztán újra visszavet minket. Azonban ha megkapjuk egy Láma segítségét, és nyitottak vagyunk a Láma áldása felé, ő gyorsan a teljes megvilágosodáshoz juttathatja tudatunk lényegét, Buddha természetünk legmagasabb bölcsességét.
Az áldás csak akkor működik, ha jelen van mind a nyitottságunk, mind a Láma áldása. Tehát nem csak a saját erőfeszítéseink visznek minket előre, hanem a Lámánkkal való kapcsolatunkon keresztül is kapunk segítséget. Így lesz az utunk közvetlen és gyors. Amikor a megkapjuk a Láma test, beszéd, tudat áldását, megláthatjuk saját tudatunk természetét. Ez olyan, mintha felébrednénk a nem tudás álmából.
A nyitottság, amely lehetővé teszi ezt a folyamatot, több annál, hogy egyszerűen szeretjük a tanítónkat, csak mert ő jól beszél, vagy mert valami olyan tulajdonsággal rendelkezik, ami nekünk nagyon tetszik. Annak érdekében, hogy az áldást valóban megkapjuk, szükséges, hogy Lámánkat minden Buddha lényegének és teljesen tisztának lássuk. Ekkor az odaadás elmélyülhet, és az áldás gyorsan működik.
Az odaadás fejlesztésének eszköze a Guru Jóga, a meditáció a Lámán. Számunkra ez a Karmapa meditáció. Lámánkat a három idő Buddháinak lényegének tekinteni nem azt jelenti, hogy a történelmi Buddha formájában kell őt látnunk. Inkább azzal kapcsolatos, hogy az ő tudata Dharmakája. Dharmakája határtalanul sokféle formában fejezi ki önmagát, a Szambogakája és Nirmanakája szinteken. Ezt a következő módon is megérthetjük. A Láma tudatának lényege, a Dharmakája, az abszolút Láma. Mivel ez a lényeg sokféleképpen fejezi ki önmagát, a relatív Láma, ahogyan mi ismerjük, ennek a lényegnek egy kifejeződése. Ezt az, amelyet láthatunk és hallhatunk.
Amikor a Guru Jógát gyakoroljuk, mindent a Láma kifejeződéseként és tudatának játékaként kell látnunk. Erőt kell venni magunkon, hogy minden formát a „Láma testeként”, minden hangot a „Láma beszédeként”, és tudatunkban mindent a „Láma tudataként” lássunk. Ez nem azt jelenti, hogy a külső világnak addig kell változnia, amíg úgy nem néz ki, mint a Láma fizikai megjelenése. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a jelenség és az üresség elválaszthatatlanok. Minden, ami megjelenik üres, és az üresség kifejezi önmagát valamilyen jelenségként.
A kifejeződés és az üresség egyesülését a Láma testének nevezik. Ennek megértése azt jelenti, hogy mindent a Láma testeként látunk. A Láma beszéde azt jelenti, hogy a beszéd lényege üresség, tehát a hang és az üresség elválaszthatatlanok. A Láma tudata az öröm és az üresség elválaszthatatlan egysége, minden, ami a tudatban történik elválaszthatatlan az igazság-állapottól. Ez a jelentése tehát a „Dordzse testnek”, a „Dordzse beszédnek” és a „Dordzse tudatnak”.
Amikor a Lámán meditálunk, szükségünk van bizalomra, hogy az odaadásunk fejlődjön, így befogadhatjuk az áldást és felismerhetjük tudatunk természetét. A mi Karma Kagyü vonalunk egy olyan átadási vonal, amely különösen sokat épít az odaadásra. Vonalunk megvilágosodott mesterei énekeikben újra és újra hangsúlyozzák, hogy a tudat természetének felismeréséhez elengedhetetlenül szükséges az odaadás. Az odaadás olyan, mint a víz, amely nélkül a mag nem tud kihajtani.
Háromféle bizalmat különböztetünk meg. Az első az alapbizalom, amikor erős késztetést érzünk arra, hogy tanulmányozzuk és gyakoroljuk a Dharmát, de nem vagyunk kénytelenek így tenni. A második hasonló, de mélyebb. Itt a gyakorlás és az igyekezet szüksége megerősödik, mivel megértjük, hogy mennyire fontos ez valójában.
A harmadik a három Drágakőbe és a karma törvényébe vetett bizalommal van kapcsolatban. Mély bizalmunk van abban, hogy mindennek, amit teszünk, következményei lesznek. Amikor rendelkezünk ezzel a háromféle bizalommal, megjelenik a mély odaadás. Bizonyos körülmények között nem könnyű ezt a teljesen tiszta odaadást kifejleszteni egy fizikai testtel rendelkező személy iránt. Ebben az esetben kifejleszthetjük odaadásunkat egy Jidám felé, ami ugyanolyan jó.
Sokféle Guru Jóga létezik. Számunkra, a Kagyü vonal tanítványai számára, a Guru a Karmapa. Sokan nem biztosak abban, hogy melyik Láma a gyökérlámájuk. Ez nem baj. Ha különleges kapcsolatunk van egy tanítóval, akkor tekinthetjük őt a gyökérlámának és gondolhatjuk, hogy a Karmapa minden Láma forrása. Ha ezen a Lámán szeretnénk meditálni, megtehetjük. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy ennek a Lámának a lényege Karmapa, és hogy ez a Láma a Karmapa aktivitását fejezi ki. A Kagyük számára minden a Karmapától származik.
Ezt nem csak azért mondom, mert ő az én Lámám, hanem azért, mert a tulkuknak (tudatosan újraszülető tanítóknak) sok szintje van, és a Karmapa a legmagasabb tulku szinten van. Teljesen megvilágosodott és azért születik meg újra és újra, hogy másoknak segíthessen. A neve „Karmapa” azt jelenti: „a Buddha-aktivitás mestere”. A fekete koronát megvilágosodása pillanatában adta neki százezer dakiní. Karmapa úgy kapta meg a fekete koronát, ahogy a királyokat megkoronázzák. A korona megvilágosodásának és feladatának, minden Buddha aktivitásának szimbóluma, és bár számunkra láthatatlan, mindig jelen van. Később elkészítették a korona egy anyagi változatát, hogy mi is láthassuk, mint a Karmapa tevékenységének jelképét.
A Guru Jóga gyakorlatunk lényege, de természetesen a teljes Ngöndro-t (alap-gyakorlatokat) gyakorolnunk kell. A Guru Jóga gyakorlatban a Karmapa vagy egy másik Láma, aki akkor lényegében a Karmapa, megjelenik előttünk a térben. A vizualizációra koncentrálunk és erősen kívánjuk a Láma áldását. Ekkor különösen jó, ha az odaadás nagyon erős, a lehető legerősebb, kétségek nélküli és teljes mértékben túllépi a mindennapi gondolkodást. Azt mondják, hogy az odaadásnak olyan erősnek kell lennie, hogy ne is kelljen elgondolkodnunk, amikor a Láma azt mondja, hogy a víz az tűz, vagy a tűz az víz. Nem szabad, hogy a fejünk mindennapi gondolatokkal legyen teli, inkább a Láma abszolút tulajdonságaira kell koncentrálnunk, és bíznunk kell azokban. Ezután a Láma áldása először a homlokából jön, az OM szótag rezgésével és fehér fénnyel a test áldásaként. Ezt követi a beszéd áldása a torkából az AH szótag rezgésével és vörös fénnyel. Végül, a tudat áldása a szívközpontjából átáramlik a miénkbe a HUNG szótag rezgésével és kék fénnyel. Először mindegyik fény külön-külön áramlik belénk, majd mind a három együtt.
Ezen a meditáción keresztül a testünk, beszédünk és tudatunk megtisztul, és megkapjuk a Láma test, beszéd és tudat áldását. Ugyanekkor megkapjuk a négy beavatást, amelyek később a négy kájaként, a négy Buddha-állapotként, így a megvilágosodásként jelennek meg. Amikor így meditálunk és a Karmapa Csenno mantrát ismételjük, akkor testünk, beszédünk és tudatunk elválaszthatatlanná válik a Láma testétől, beszédétől és tudatától. Végül ebben az állapotban pihenünk.
Ha az igazi Guru Jóga gyakorlatot csináljuk, akkor lehetségessé válik, hogy befogadjuk az áldást és tovább fejlődjünk. Ez érvényes a Jidám, illetve a Védelmező gyakorlatokra is; de a Láma áldása nélkül valójában semmi nem történik. Különösen elengedhetetlen az áldás a Mahamudra ösvényen. E nélkül semmi nem történik, a tapasztalat egyszerűen nem válik érzékelhetővé. Sokan gondolják, hogy a Guru Jóga csak előkészület, mivel a Ngöndro-hoz tartozik. Emiatt nincsenek tisztában valódi értékével. De ha fel akarod ismerni tudatodat, akkor csinálnod kell a Guru Jógát. Ez egyszerűen része az útnak. A motivációnk hasonlóképp nagyon fontos. Ki kell fejlesztenünk a Bodhicsittát, a megvilágosult tudatot, és meditálnunk kell, hogy képesek legyünk másoknak segíteni. Mindig azt kell kívánnunk, hogy minden lény elérje a megvilágosodást. Ha a Guru Jóga a fő gyakorlatunk és ezzel a hozzáállással gyakoroljuk, akkor jó úton járunk.
Mi valójában az áldás?
Az áldás nem valamiféle anyagi dolog, ami a külvilágból származik. Ez egy folyamat, ami a Láma felé való nyitottságunkon keresztül jelenik meg. Az áldás a tudatban jelenik meg. Különböző áldások vannak, mint például a hosszú élet áldás.
Olvashatunk írásokat a Dharmáról és így meg is érthetjük azt. Ugyanakkor a tanító megadhatja ugyanazokat a tanításokat, amelyeket a könyvekben találunk, és megtörténhet, hogy a tudat ugrik egyet és abban a pillanatban annyit fejlődik, hogy sokkal többet értünk meg. Ez azért történik, mert az áldás jelen van.
Mit tehetünk, hogy stabilizáljuk az odaadást?
Idő kérdése; kezdetben az odaadás néha nagyon erős, néha nem, csakúgy, mint a bizalom. Az a tény, hogy változik, jön-megy: ez egyszerűen a szamszára, a feltételekhez kötött lét, amelyben jelenleg élünk. Ha rendszeresen gyakorlunk és erősítjük az együttérzést, akkor a bizalom és az odaadás stabilizálódni fog. Később, az odaadás már nem lesz feltételekhez kötve, szilárddá és stabillá válik.
Érezzük
a formátlan levegő áramlását orrunk hegyénél, s hagyjuk, hogy
a gondolatok és az érzések jöjjenek-menjenek, anélkül hogy
megítélnénk őket.
Ezután
a négy alapgondolatra összpontosítunk, melyek tudatunkat
a
megszabadulás és a megvilágosodás felé fordítják:
Felismerjük
jelen életünk értékes lehetőségét, hogy egy buddha módszereit
használva számtalan lény javára válhatunk. Csak kevesen
találkoznak a Gyémánt Út-tanításokkal, s még kevesebben
képesek ezeket használni.
Emlékezünk
arra, hogy minden, ami összetett, mulandó. Egyedül a tudat
határtalan, világos tere maradandó, s bizonytalan, mennyi ideig
állnak rendelkezésünkre a feltételek, hogy felismerjük ezt.
Megértjük az ok és okozat összefüggését. Csak tőlünk függ,
hogy mi történik velünk. Korábbi gondolatok, szavak, cselekedetek
váltak jelenlegi állapotunkká, s most ültetjük el jövőnk
magjait. Végül megnézzük, miért is dolgozunk a tudattal.
Egyrészt azért, mert a megvilágosodás a legmagasabb szintű
időtlen öröm, másrészt pedig azért, mert nem válhatunk mások
hasznára, amíg magunk is zavarodottak és zaklatottak vagyunk.
Ezért
most megnyílunk azok felé, akik taníthatnak minket.
Menedék
Minden
lény javára menedéket veszünk:
a
Buddhában,
a
tudat teljesen kibontakozott állapotában;
a
tanításaiban,
melyek
ehhez az állapothoz vezetnek;
a
szangában;
és
legfőképp a Lámában,
itt
a 16. Karmapában, aki elengedhetetlen gyors fejlődésünkhöz. Ő
magában egyesíti az áldást, a módszereket és a védelmet.
Felépítő szakasz
Most
előttünk a térből összesűrűsödik a 16. Karmapa aranyló,
áttetsző alakja: ragyogó fény- és energiamező. A Fekete Koronát
viseli, melynek formája felébreszti a tudat legmélyebb
tudatosságát. Arca aranyló és szelíd. Ránk néz, ismer minket,
és minden jót kíván nekünk. Két karját szíve előtt
keresztezi, kezében dordzsét és csengőt tart, ami azt az
állapotot fejezi ki, melyben az együttérzés és a bölcsesség
elválaszthatatlan. Meditációs tartásban ül, fény veszi körül.
Karmapa
a tér és öröm egysége, minden buddha aktivitása. Lényegisége
jelen van függetlenül attól, hogy alakját tisztán érzékeljük
vagy sem. Erősen kívánjuk, hogy minden lény javára
megvalósíthassuk megvilágosodott tulajdonságait.
Karmapa
ismeri kívánságunkat. Elmosolyodik, egyre közelebb jön a téren
át, s egy kellemes távolságra előttünk megáll.
„Legdrágább
Láma, minden buddha lényege, mutasd meg az erőt, mely eltávolítja
a nemtudást és az elhomályosulásokat minden lényből és
belőlünk!
Ismerjük fel önmagunkban a tudat időtlen fényét!"
Áldás szakasz - Test
Most erős, tiszta fény sugárzik ki Karmapa
szemöldökei közül, és homlokunkba árad ugyanazon a ponton.
Megtölti fejünket és feloldja az összes zavaró benyomást
agyunkban, idegeinkben és érzékszerveinkben. Minden ártó
cselekedet oka és nyoma eltűnik, testünk ellazul. Tudatos eszközzé
válik, mely másokat védelmez és segít. Addig tartjuk a tiszta
fényt, amíg szeretnénk, s közben tapasztaljuk a szótag belső
rezgését: OM.
Áldás szakasz - Beszéd
Karmapa
torkából ragyogó vörös fénysugár tör elő. Szánkba és
torkunkba
árad, s minden nehézséget felold beszédünkben. Az ártó,
zavaros szavak minden benyomása eltűnik, beszédünk tudatossá
válik. Együttérzéssel és bölcsességgel teli erőteljes
eszközzé, mely mások javát szolgálja. A vörös fénnyel együtt
tartjuk a szótag mély rezgését: AH.
Áldás szakasz - Tudat
Karmapa
áttetsző testének szívközpontjából erőteljes kék fény tör
elő. Mellkasunk közepébe áramlik, megtölti azt. Minden ártó
dolog elhagyja tudatunkat. A zavaró érzelmek és merev elképzelések
feloldódnak, tudatunk spontán örömmé válik. Tér és öröm
elválaszthatatlan.
A mélykék fénnyel együtt vibrál a szótag: HUNG.
Nagy Pecsét-átadás
Most
mindhárom fény egyszerre áramlik belénk. A tiszta fény
fejünket,
a vörös torkunkat, a kék pedig szívközpontunkat tölti meg. így
elérjük a Nagy Pecsét lényegi állapotát. Ezután használhatjuk
a KARMAPA CSENNO mantrát, melynek jelentése: „minden buddha
ereje, hass általunk". Ismételhetjük hangosan
vagy magunkban.
Karmapa
csenno
Beteljesítő szakasz
Előttünk
Kannapa aranyló formája és a Fekete Korona szivárványfénnyé
olvad. Belénk árad, most mindenhol jelen van, és minden forma
eltűnik. Csak tudatosság van, középpont és határok nélkül.
SZÜNET
Minden
gondolat és jelenség a tér szabad játéka.
SZÜNET
Cselekvés szakasz
Most
környezetünk, ez a világ és az összes világ megjelenik. Minden
tökéletes és tiszta. Az atomok örömtől vibrálnak, és a
szeretet tartja össze őket. Mindennek értelme van, minden friss és
korlátlan lehetőségekkel
ragyog. A lények megjelennek közel és távol. Mindannyian női és
férfi Buddhák, akár tudják ezt, akár nem. A hangok mantrák, és
minden gondolat bölcsesség egyszerűen azért, mert a tudat
lehetőségeit
fejezi ki.
Érezzük,
ahogy testünk összesűrűsödik a térből. Csupa erő és öröm.
Lényeges változás történt: azelőtt mi voltunk a testünk,
sebezhetők öregség, betegség, halál és veszteségek által,
most azonban van egy testünk. Test és beszéd mások javát
szolgáló tudatos eszközök. Ami valójában vagyunk - és most már
tudjuk ezt - az az imént megtapasztalt
tiszta tudatosság. Ez jelen volt akkor is, mikor nem volt forma.
Elhatározzuk,
hogy ezt a megértést az élet minden helyzetében megtartjuk,
és azt kívánjuk, hogy minden jó benyomás, ami megjelent, váljon
határtalanná, és vezessen minden lényt az egyetlen tartós
örömhöz, a tudat megismeréséhez.
A gyakorlást a Védelmező Mahakála invokációjával fejezzük be,
.jpg)
