Láma, jidam, dakini és védelmező

Professzor Szempa Dordzse a Karmapával


Professzor Szempa Dordzse:

Láma, jidam, dakini és védelmező



A láma

A tibeti láma szó szanszkrit megfelelője a guru, melynek szó szerinti jelentése: „súlyos". Ezt természetesen nem fizikai értelemben kell érteni. Az ilyen megvalósítót számos tulajdonsága teszi úgymond súlyossá. Ezért támaszkodhatnak rá a tanítványok és bízhatnak benne.

A tanító tibetiül láma. A lá szó szerinti jelentése „felsőbb", amire az ember felnéz. Ez a tanító tulajdonságaira vonatkozik, akiben a tanítvány megbízhat. A ma jelentése „anya". A guru olyan együttérzéssel viseltetik minden lény iránt, mint egy anya a gyermekéhez.

A láma rátermettségét elsősorban nem az általa ismert tanítások mennyisége határozza meg, hanem az, hogy pontosan tudja, mi használ a tanítványainak, ezáltal képes őket tanítani, inspirálni és irányítani az úton. Nem tanít olyat, ami a követőit összezavarja, és még több gondolatot és elképzelést ébresztene bennük. Ehelyett a tanítványoknak tisztánlátást és bizalmat ad azért, hogy gyorsan elérhessék az eredményt.

A tanító jelentősége a különböző buddhista járművek esetében eltérő. Mind a teravádánál (Kis Jármű), mind a mahajánánál (Nagy Jármű) a tanító általában egy szellemi barát. Csandrakirti, az egyik legnagyobb buddhista mester szerint a tanítónak meg kell adnia a tanítványnak azt, amire annak az útja során szüksége van.

A mahajána esetében a tanító általános tulajdonságaihoz még néhány különleges tulajdonság is társul:

• A tanító legyen békés természetű, tudata pedig nyugodt. Nem lehet durva és agresszív.

• Nagyobb tudással és több kvalitással kell rendelkeznie, mint a tanítványa.

• Ne csak tudással rendelkezzen, hanem legyen szeretetteljes és együttérző – tanítása az együttérzésen alapuljon.

• Ne fáradjon el a munkában – ugyanis nagyon megerőltető lehet, ha minden idejét a tanítványoknak szenteli, az úton vezetve őket. Legyen hajlandó és képes erre.

• Rendelkeznie kell saját meditációs tapasztalattal és megvalósítással.

• A tanító legyen képes és kész arra, hogy a tanítványokkal való munka érdekében feladja saját kényelmét.

A mahajánában szútra- és tantra utat különböztetünk meg Annak a tanítónak, aki a tantrát, a Gyémánt Utat tanítja, további tulajdonságokkal is rendelkeznie kell:

• Aki a tantrikus módszereket tanítja, maga is legyen jártas ezekben. Egy tanítónak, aki beavatásokat ad és a Gyémánt Út módszereit közvetíti, jártasnak kell lennie ezekben az eszközökben és szertartásokban. A tanítónak képesnek kell lennie a beavatás által a tanítványt megfelelő módon érettséghez segíteni. A lámának ki kell ismernie magát a mandalákban, a mantrákban, a mudrákban, és így tovább – mindez már önmagában is egy külön tudomány.

• Saját tapasztalatokkal kell rendelkeznie a Gyémánt Út módszereinek terén, hiszen a tanítványok számára csak így válik valóban lehetővé, hogy ebben az életben megkapják a gyakorlás eredményeit.

• Gyémánt Út-tanítónak lenni nagy felelősség. A vadzsrajána módszerei nagyon erőteljesek, és eredményei gyorsan megjelennek. Ezért a lámának nagyon elővigyázatosnak kell lennie; ha elront valamit, akkor ez elég súlyos következményekkel is járhat.

A tanítóra vonatkozó tulajdonságoknak és elvárásoknak napjainkban nehéz megfelelni, mindez inkább a régi időkből származik. A Gyémánt Út mélyreható módszereit nem olyan könnyű gyakorolni ma, mint régen. A mi korunkban nehéz megfelelő tanítót és tanítványt találni. Ezt ne tekintsük hibának egyik részről sem, egyszerűen ilyen időkben élünk.

Erre most azt mondhatnátok, hogy „Rendben, akkor jobb, ha hagyom ezt az egészet." Viszont nem helyes így gondolkodni. Annak ellenére, hogy napjainkban nehéz fellelni ezeket a tulajdonságokat, mégis jó, ha gyakorlunk. A mahajána és a vadzsrajána úton valóban fontos – és elegendő is –, ha a tanítványnak erős, megingathatatlan bizalma és odaadása van, tudata pedig nem változik. A tanítónál lényeges, hogy ne kövessen el hibákat: a tanítványt vezesse következetesen, motivációja pedig a szeretet és az együttérzés legyen. Ha ezek a feltételek összeállnak, megfelelő lesz a gyakorlás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tanítványtól vak hitet várna el valaki: az illetőnek pontosan tudnia kell, hogy mit és miért tesz. Ismernie és értenie kell a tanításokat, ily módon bíznia bennük. A tanítónak pedig tudnia kell, hogy mit tanít – tanításai legyenek hibátlanok, tudáson, tapasztalaton, gyakorláson alapuljanak.

Nagyon lényeges, hogy a tanító és a tanítvány közötti kapocs sértetlen maradjon. Ne törjön meg a köztük lévő kötelék. Tulajdonképpen ez a legfontosabb. Ezért lényeges, hogy mind a tanító beszéde, mind a tanítvány tudata, mind pedig a dharma tiszta legyen. Azonban napjainkban mindez nem olyan egyszerű. Éppúgy nem könnyű egyszerű, tiszta, helyes beszédet találni, mint zavaró érzelmektől mentes tudatot vagy teljesen helytálló tanításokat. Itt tehát ismét visszatérünk ahhoz a ponthoz, amiről már beszéltünk: nagyon fontos a tanítvány részéről a bizalom, a tanító részéről pedig az együttérzés és a megfelelő út ismerete. Ha ezek a feltételek összeállnak, kapcsolatuk rendben lesz, és a köztük lévő kötelék fennmarad. Mondanék erre egy példát: Ha valaki egy jó ételt szeretne elkészíteni, sok feltételnek kell összeállnia ahhoz, hogy valami finom kerekedjen az egészből. Ha viszont megvannak a megfelelő hozzávalók, akkor komolyabb szakértelem nélkül is el lehet készíteni egy tisztességes ételt, mely ehető és talán ízletes is.

Jidam

Amit mi tibetiül jidam-nak hívunk, azt gyakran „istenségnek" fordítják. Vannak világi és nem világi istenségek. Bármely kultúrát is tekintsük, öt kategóriába sorolhatók azok a lények, akikre felnéz az ember:

1. Az első kategóriába egy ország valamilyen magas pozícióban lévő embere, például egy király vagy miniszter tartozik. Egy ilyen személyt mindenki tisztel és tekintélyesnek tart. Számos országban a királyra majdnem úgy tekintenek, mintha isten lenne.

2. Vannak olyan tradíciók, ahol a tanítókat képességeik miatt isteneknek tartják és akképp is bánnak velük.

3. Vannak országok, ahol a természet elemeit (föld, víz, levegő, stb.) istenként tisztelik. Ezeket természetisteneknek nevezzük.

4. Léteznek istenek, akik a feltételekhez kötött világ egyik létformáját alkotják. Lehetséges istenként újraszületni az isteni birodalmak egyik „paradicsomában".

5. Az istenek ötödik kategóriáját a „tökéletesen tiszta lények" alkotják. Ez a buddhákra, a megvilágosodott lényekre, és a különböző buddhaaspektusokra, jidamokra vonatkozik, mint amilyen például Szerető Szemek, Mandzsusri és így tovább.

Nem szeretnék más vallásokat kritizálni, de valójában egyik hindu istenség – Isvara, Visnu, stb. –, sem a keresztény Isten vagy Allah nem tekinthető tökéletesen tisztának. Ők a világi istenek kategóriájába tartoznak. Amikor a „láma, jidam, dakini, védelmező" összefüggésében beszélünk az istenségekről, akkor a jidamokat „teljesen tökéletes lények"-nek tekintjük. Mit jelent ez? Nincsenek hibáik és minden kvalitást megvalósítottak. A világi istenek esetében ez nem igaz, mivel belső problémáik vannak, harcolnak egymással, stb. A teljesen tökéletes istenségek azonban túl vannak mindezen, nincs bennük semmi zavar, hiba és teljesen kibontakozott bennük az összes jó kvalitás.

A jidam, a buddhaaspektus, képes eljuttatni a tökéletesség elérésére törekvő tanítványt a teljes megvilágosodásig. Tulajdonképpen már maga a jidam szó is leírja ezt a folyamatot. Ji azt jelenti „tudat", mely a tanítvány tudati hozzáállására vonatkozik, akinek az a kívánsága, hogy elérje a megvilágosodást. Dam itt az erre tett ígéret. A buddhaaspektus segít neki eljutni a cél megvalósításáig. Tehát a tanítvány és a jidam között létrejön egy kötelék, amely által lehetővé válik a megvilágosodás.

Tegyük fel például, hogy a jidam Dordzse Csang (Gyémánttartó). A tanítvány azt kívánja, hogy elérje Dordzse Csang állapotát. A tanítvány e tudati hozzáállása a ji. A dam a tanítvány által tett ígéret arra, hogy eléri Dordzse Csang állapotát. Ígéretének megfelelően Dordzse Csangra összpontosít, hogy elérje az ő szintjét.

A különböző tantraosztályokban – a krija-, csárja-, jóga- és annutarajógatantrákban – különböző jidamok vannak, de mindegyikre érvényes a fentiekben leírt magyarázat, és mind egyformán megfelelőek a gyakorlásra. Vannak férfi és női jidamok, de az igazságállapot (dharmakája) szintjén nem a megszokott értelemben használjuk a „női" és „férfi" kifejezést. Ez itt mást jelent. Tulajdonságaikat tekintve minden jidam egyforma, függetlenül attól, hogy női vagy férfi aspektus-e. Kiválasztásuk a tanítványtól függ. Egyes jidamokhoz különös vonzódást érezhetünk, néhányan például a női buddhákon – Dordzse Pámón, Drölmán (Tara) – szeretnek jobban meditálni, mások pedig inkább a férfi aspektusokon – Kalacsakrán, Mandzsusrin vagy Dordzse Csangon. A jidamok tulajdonságainak szempontjából nincs semmilyen különbség. A tanítványok mindig a hozzájuk illő aspektust választják. A megvalósítás az összes jidam esetében megegyezik.

Egy jidamgyakorlatnál az a fontos, hogy a megfelelő aspektust válasszuk. Ez nem hasraütésszerűen történik: ma ezen a jidamon gyakorlunk, holnap már egy másikat választunk. Ha így gyakorlunk, nem kapjuk meg az eredményeket. A jidam kiválasztása tudatosan történik a tanító segítségével. Különbözőképpen lehet rájönni, hogy melyik aspektus felel meg valakinek. Ha ez megfelelő módon történik, akkor az eredmények is elkerülhetetlenül meg fognak jelenni.

Azt is fontos tudni, hogy a jidam nem pusztán egy buddhaforma. Valójában az összes dolgot tartalmazza, így a mantrát és a magszótagot, melyek elválaszthatatlanok egymástól. Mind a mantra, mind pedig a magszótag is lehet jidam. Minden jidámnak van egy saját magszótagja és egy saját mantrája, s ezek elválaszthatatlanok. Ha ezt az egységet megbontjuk, nincs megvalósítás. A jidámot ne rajtunk kívülállónak tekintsük, amely kívülről adja meg nekünk a megvalósítást, hanem saját tudatunkban kell életre keltenünk.

Dakini és védelmező

A láma mutatja meg nekünk az utat, a jidam maga az út, amelyet gyakorlunk és megvalósítunk, a dakák, dakinik és védelmezők pedig segítenek nekünk az úton. Ha például Dordzse Csang a jidámunk, akkor a tanítótól megkapjuk a szükséges magyarázatokat és elkezdünk Dordzse Csangon meditálni. A dakák és dakinik segítenek megvalósítani Dordzse Csang állapotát, elérni a meditáció eredményeit.

A dakák férfi, a dakinik női energiák, melyek lehetnek világiak vagy nem világiak.

A világiak általában női vagy férfi démonok ("A démonok nem a haragvó formában megjelenő buddhák, akiknek a homlokán bölcsességszem van, hanem zavarodott, negatív beállítottságú lények. Ők sokszor és intenzíven gyakorolták a meditáció felépítő fázisát, sok mantrát mondtak, és ezzel nagy erőre tettek szert. Mivel a meditáció beolvasztó fázisát nem gyakorolták - melyben minden az ürességbe tér vissza - , és nem fejlesztették eléggé a megvilágosodástudatot; a helytelen motiváció és az erő kapcsolata vezetett ahhoz, hogy démonként születtek újra." részlet: Láma Ole Nydhal - A négy alapgyakorlat Ngöndro).

Nem mindig ijesztő a külsejük, de mindenképpen ártalmas és zavaró energiák. A világi dakáknál és dakiniknél előfordulhat, hogy dühösek lesznek és ártanak nekünk. Egy bizonyos pontig a segítségünkre is lehetnek, de nem tudnak túlvinni a világi szinten. Ha nincsenek megelégedve, ellenünk fordulhatnak.

A nem világi dakák és dakinik azok, akik segítenek nekünk elérni a megszabadulás és megvilágosodás szintjét. A dakák leginkább külső akadályokat távolítanak el, a dakinik fő aktivitása a belső megvalósítás kifejlesztése. Ezek a dakák és dakinik aktivitásának súlypontjai, de általánosságban elmondhatjuk, hogy mindkettő eltávolítja a külső és belső akadályokat.

Mit jelent az, hogy a dakinik kifejlesztik a belső megvalósítást? A Gyémánt Út-gyakorlatoknál a megvalósítás a zavaró érzelmek átváltoztatásának folyamatát jelenti. A zavaró érzelmek lényegisége a bölcsesség, melyet akkor érünk el, ha felismerjük a zavaró érzelmek természetét. Ez a felismerés nagy örömmel jár együtt. A dakinik aktivitásukkal erősítik az örömérzetet, ami magával hozza a bölcsességtermészet felismerését. Segítenek a gyakorlóknak, hogy az érzékek tárgyai által tapasztalhassák azt az örömállapotot, mely a bölcsesség felismerésével jár együtt. Ezért van az, hogy a tantrikus gyakorlatok során a dakinik mindig ajándékokat adó istennőkként jelennek meg. Ők hozzák azokat a tárgyakat, melyeket gyakorlás közben felajánlunk. A dakák sosem töltenek be ilyen szerepet. A tárgyak érzékelésén keresztül, mint a szaglás, látás, ízlelés, tapintás és hallás, a dakinik különféle érzéki élvezetekhez juttatnak. Ily módon segítenek elérni a megszabaduláshoz.

Továbbá vannak női és férfi védelmezők. A férfi védelmezők szintén a külső akadályok eltávolítását végzik, a női védelmezők pedig a különböző megvalósításokhoz segítenek. A dakák, a dakinik és a férfi és női védelmezők a barátaink a megszabaduláshoz vezető úton.

Akár a szútrákat vagy a tantrákat gyakoroljuk, mindig tisztában kell lennünk jelen helyzetünkkel, és tisztában kell lennünk azzal, mit akarunk elérni. Látnunk kell mostani létformánk tökéletlenségeit, és ismernünk kell a megvilágosodott állapot jellemzőit, majd gyakorolnunk azt az utat, mely elvezet ehhez a tökéletes állapothoz. Buddha tanításai kétségtelenül elvezetnek minket oda.

Fontos megérteni, hogy hétköznapi létünknek vannak hibái. Nem külsőségekről van szó, hanem arról, hogy minden problémánk gyökere a zavaró érzelmekben rejlik. Ezeken kell változtatni. Ez minden probléma oka, erre kell koncentrálnunk. Nem buddhista hozzáállás, ha másokat okolunk, tehát vetítünk és ítélkezünk. Ezzel semmit sem tudunk megváltoztatni – a problémáinkat mindig a saját zavaró érzelmeink okozzák. Ez az alapvető buddhista gondolkodásmód.

Kérdések

Mi a különbség a jidam és a védelmező között?
Olyan, mint a király és annak testőre. A védelmezők fejtik ki a jidamok védelmező aktivitását.

Mondana-e példát világi dakákra és dakinikre?
Ők az ún. szellemek. Akár emberek is lehetnek, de legtöbbször nem emberek. Főleg betegségeket és problémákat okozhatnak, így ártva nekünk.

Hogyan válasszunk jidamot?
Figyeljük meg, hogy melyik vonz minket a legjobban. Néhány emberben spontán bizalom és odaadás ébred, ha csak meglátják Szerető Szemeket vagy hallanak róla, más jidam viszont nincs rájuk ilyen hatással rájuk. Az számít, hogy melyik jidammal van a legerősebb kapcsolatunk.

Ha az egyik jidamot különösképp kedveljük, és erős késztetést érzünk, hogy rajta meditáljunk, akkor ez akár egy korábbi kapcsolat jele is lehet. Azt jelenti, hogy az ő gyakorlatával hatékonyan fogunk fejlődni.

Ebből a szempontból mit jelent a gurujóga, ahol a lámán mint jidamon meditálunk, például a 8. Karmapa-meditációban?
A Gyémánt Úton lehet meditálni a lámán, ilyenkor nincs különbség láma és jidam között. Ez így van a gurujógában. Ez egy nagyon gyors út, mely gyors eredményeket hoz. Ha a lámán mint jidamon meditálunk, akkor a láma nem egy személy. Nem egy emberi lény, mely eszik, iszik, és ide-oda rohangál. Tényleg jidamként kell őt látni. Egyébként is jobb a lámát nem személyként látni, ez nagyon fontos a Tün Si Lámé Naldzsor-gyakorlatban, azaz a 8. Karmapa-meditációban.

*****
Prof. Szempa Dordzse Ladakh közelében született, fiatalon egy tibeti kolostorban tanult. A kínai megszállás miatt elhagyta az országot, és Indiába menekült. Sokáig Varanasziban élt, és az ottani buddhista egyetemen tanított.
Nyugdíjazása után fiaival Kalimpongba költözött, ahol a 17. Karmapa fő tanítója lett.
Korunk egyik legnagyobb buddhista tanítója, ő lesz a Kalimpongban épült buddhista tanulmányi központ (sedra) vezetője. Láma Ole 2003-ban meghívta őt a nyugati centrumjaiba.


Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)